RSS

Baráth Katalin: A türkizkék hegedű

17 jún

Fülszöveg:

A türkizkék hegedűben Dávid Veron a Nő című feminista lap munkatársaként egy eltűnt kisfiú után nyomoz hű segítőivel. A gyanú egy ördögi alakra terelődik, aki vallásos lózungokkal – és persze sármos külsejével – vonzza magához a gyermek után áhítozó nőket. Balatonfüreden keresztül egészen Abbáziáig követik őt szereplőink, ott viszont olyan titkos üzelmekre bukkannak, amelyek az egész Osztrák-Magyar Monarchia jövőjére katasztrofális és végzetes következményekkel járhatnak. A regény ismét egy felejthetetlen kirándulás a Monarchia korába a szerzőtől megszokott élvezetes stílusban, fergeteges humorral és felejthetetlen szereplőkkel.

Értékelésem:

Én imádtam ennek a könyvnek a hangulatát! És igen, persze, ez egy krimi, de engem sokkal inkább elvarázsolt az, hogy sétálhattam Budapesten majd Abbáziában az 1910-es években, hogy láthattam az akkori épületeket (volt köztük híres kiadó és könyvtár is!), az akkori ruhákat; hogy halhattam az utcai zajokat, amikor még több volt a hintó, mint az autó, és hogy betekintést nyerhettem egy korabeli női lap szerkesztőségébe és a „jómódúak” mindennapi életébe. Az, hogy mindez egy izgalmas történetnek adta a keretet, amiben van gyerekrablás, gyilkosság, politikai és társadalmi intrikák, csak tovább fokozta az élményt. A főhősnő karakterét nagyon jól alkotta meg a szerző, és az ő különleges személyisége még több színt vitt a türkizkék hegedű palettájára. Az egy csillagot azért vontam le, mert bár izgalmas a történet, de mégsem annyira lélegzetelállító, meglepő és fordulatos, mint ahogy a nagy klasszikus krimiktől megszokhattuk. Ettől függetlenül, ha semmi krimi-szerű nem lenne benne, ha Dávid Veron csak szimplán jönne-menne ebben a számomra varázslatos korszakban és világban, akkor is elolvasnám a sorozat összes kötetét!:) Most majd a harmadikkal fogom folytatni – amit a Könyvhéten szereztem be és dedikált példány!:) – , az elsőt meg majd valamikor pótolom, ha hozzájutok.

A könyvvel kapcsolatban elvégeztem én is egy saját kis nyomozást, igaz én nem egy bűnöző nyomára szerettem volna bukkanni, hanem egy épületet kerestem. A könyvben egy idézetet találunk állítólag a Magyar Műértő lapból arról a különleges Andrássy úti épületről, amiben Veron és Mara laknak, és amit a könyvben Argyelán-villának neveznek, és ezen a néven jelenik meg az idézett cikkben is.A könyvben idézett cikk részletét így olvashatjuk:
“Aki aztán a műalkotást megillető érdeklődéssel közeledik az Andrássy út utolsó villájához, az Árkay Aladár tervezte Argyelán-villához, hirtelen egy sajátos hatás rabja lesz. Azonnal megérzi, hogy itt egy finoman, sőt magyarosan érző, eredeti képekben gondolkozó művész alkotásával került szembe.” Nos, kíváncsi voltam, hogyan is néz ki és hogy esetleg még ma is áll-e az Argyellán-villa. Kutakodásaim során megtaláltam az idézett cikket! Eredetileg a _Művészet_ c. lapnak a 1910-i harmadik számában jelent meg. Abból kiderül, hogy Argyelán-villa nem létezik, hanem a Babocsay villáról van szó. A cikk-részlet eredeti szövege:“Aki aztán a műalkotást megillető érdeklődéssel közeledik az Andrássy-út utolsó villájához, az Árkay Aladár tervezte Babocsay-villához, hirtelen egy sajátos hatás rabja lesz. Azonnal megérzi, hogy itt egy finoman, sőt magyarosan érző, eredeti képekben gondolkozó művész alkotásával került szembe.”
Itt olvasható a teljes cikk : http://www.mke.hu/lyka/09/115-120-villa.htm, és több képet is láthatunk az épület belsejéből, vagyis abból a környezetből, amiben a főszereplők töltötték mindennapjaikat.

Dávid Veron, a főhősnő, A nő és a társadalom női lapnál dolgozik, ahol kisebb nézeteltérése támad a főszerkesztővel, Schwimmer asszonnyal.

A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívumának köszönhetően beleolvashatunk a lap bármelyik számába. Nagyon érdekes cikkek vannak, íme néhány cím 1911-ből (ebben az évben zajlanak az események a könyvben):
Justh Gyula és a nők választójoga.
Galló Paula: Suffragettekről és egyebekről.
Boross Lujzái Nők az iparfelügyeletben.
Sugár Margit: A feminizmus és olvasmányaink.
Wíllhelm Szidónia: A nőtísztvíselők jövője.
Gáspárné Dávid Margit: A feleség.

 Az említett nézeteltérés oka: „Egy hónappal korábban megpróbált bekönyörögni a lapba egy Erdős Renée-től származó költeményt, mert úgy vélte, a magyar nőknek nem elég a választójog érdekében cselekedniök, de értelmük felvilágosítása és a modern kor eszméinek ismerete céljából az is elengedhetetlen, hoy lépést tartsanak a huszadik század éppen csak elkezdődött második évtizedének irodalmával.”

Nekem ismeretlen volt eddig Erdős Renée neve, úgyhogy egy kicsit utánanéztem, és kiderült, hogy a legszívesebben egy életrajzi könyvet olvasnék róla, annyira érdekes és meghökkentő volt az életútja.

Felső-magyarországi, sokgyermekes szegény magyar zsidó családban született. Győri és budapesti iskolaévei után színésznőnek tanult a fővárosban, ám tanulmányait hamarosan megszakította. Első verseivel A Hét költőjeként indult, s a női lélek merész ábrázolójaként mutatkozott be. A kritika várakozásaival ellentétben nem a tartózkodó leányi báj, hanem a nő szerelmi vágyának megéneklésével aratott sikert, s vívta ki a századforduló némely korifeusának haragját. Regényeit ifjú lányok csak titokban olvasták, s a közvélemény nemsokára mint a legerotikusabb magyar írónőt tartotta számon. Költészete Ady Endrére is hatást gyakorolt, akárcsak Bródy Sándorra, akinek évekig a szeretője volt. A családos – és csapodár – Bródyval való szakítás után egy olaszországi kolostorba vonult vissza, ahol katolikus hitre tért. Ezt követően írásaira a misztikus erotikus atmoszféra volt jellemző.1913-ban feleségül mentFülep Lajos művészettörténészhez. Erdős Renée volt az első nő a magyar irodalomban, aki meg tudott élni alkotómunkásságából. 1944 -ig Rákoshegyen lakott. Egykori lakóháza, az Erdős Renée Ház ma kiállítóterem és helytörténeti gyűjteménynek ad otthont. (Forrás: http://hu.wikipedia.org)

Kék Pillangók,

Kék pillangók szálltak fölöttem,
Hogy a réten keresztül jöttem
S incselkedve, tánczolva félig:
Elkisértek az erdőszélig.

S hogy utam az árnyékba tévedt;
Riadtan, némán összenéztek.
Félték a lombok hűs homályát,
A rengeteg halk mormolását.

A mig arany napfényben jártam,
Gázoltam színes vadvirágban,
S felém a rózsák integettek:
A kék pillangók hogy szerettek!

Kapcsolódó blogbejegyzéseim:

A türkizkék hegedű helyszínei: Budapest a századelőn

A türkizkék hegedű helyszínei: Abbázia a századelőn

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be június 17, 2012 hüvelyk Baráth Katalin, Magyar kortárs

 

Hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: