RSS

Canterbury mesék – I. Mesecsoport

02 jan
A lovag meséjének első oldala az Ellesmere kéziratban

A lovag meséjének első oldala az Ellesmere kéziratban

Geoffrey Chaucer Canterbury mesék című alkotása több úgynevezett mesecsoportból áll.

Az I. Mesecsoportban olvashatjuk A lovag meséjét, A molnár meséjét, Az ispán meséjét és A szakács meséjét. Az utolsó három mindegyike egy-egy rövid, egyszerű pajzán történet, és ezeknek elsősorban a szórakoztatás, a közönség megnevettetése a cél. Az egyszerűség a történeteket szerkezetében rejlik: kevés szereplő (legfeljebb négy), a leírások szinte teljes hiánya, és a cselekmény gyors leforgása: néhány nap, vagy néhány óra csupán. A konfliktus könnyen érthető és követhető, a komikum pedig általában helyzet-komikum, amit szintén gyorsan és könnyen felfoghatnak még az olyan pallérozatlan elmék is, mint maguk a mesélők.

A lovag meséje ezektől teljesen eltér, de mivel csak most tartok a II. Mesecsoport elején, egyelőre nem értem ezt a csoportosítást a három másikkal. A lovag abban a korban nyilván sokkal nagyobb műveltséggel rendelkezett, mint egy molnár vagy egy szakács; ennek megfelelően az ő meséje visszanyúl egészen a görög mondavilághoz, sokkal bonyolultabb a szerkezete (a terjedelmét is ez indokolja), vannak fő-, és mellékszereplők, üzenetet hordoz, és találunk benne, mind jellemábrázolást és belső konfliktusokat leíró részeket, mind a feszültséget fokozó drámai elemeket és fordulatokat.

A történet az ókori Görögországban játszódik. Thészeusz, Athén királya, egyik nap úton a város felé találkozik egy gyászoló nőkből álló csoporttal, akik megállítják és elmesélik, hogy Kreón, a thébai király, nem engedi, hogy hazahozzák az ellene folytatott harcban elesett férjeik holttestét, és a saját rituáléik szerint eltemessék azokat. Thészeusz ezért bosszúálló csapást mér Thébára és visszahozatja a harcosok maradványait. A Théba ellen lezajlott ütközet végén a harctéren két megsebesült ellenséges lovagot foglyul ejt, és életfogytiglanra ítél.

A két fogoly, Palamon és Arcitas, két régi jó barát. Már több év telt el amióta fogságba estek, amikor egy napon Palamon a börtönük rácsai között megpillantja Emíliát, Thészeusz sógornőjét, aki a börtönnel szomszédos kertben sétál. Szerelmes lesz belé, ám Arcitas is megpillantja a szépséget, és ő is szerelembe esik. Viszály tör ki a két barát között, de mivel mindketten be vannak zárva, rájönnek, hogy ez értelmetlen, és kibékülnek.

A sors úgy hozza, hogy Arcitas – egy barátja közbenjárásának köszönhetően –  elnyeri szabadságát, de csak azzal a feltétellel, hogy soha nem teheti be a lábát Athénba. Amennyiben ezt az ígéretét megszegi, és Thészeusz emberei elkapják, engedélyük van azonnal megölni őt. Ezen a ponton Palamon és Arcitas közé beférkőzik az irigység, és tanúi vagyunk az első drámai töltetű jelenetnek: Arcitasnak esélye van, immár szabadon, valahogy módot találni, hogy visszatérjen és elnyerje Emília szívét, miközben Palamon azért irigylésre méltó Arcitas szerint, mert ő továbbra is láthatja a rácsokon keresztül a szép lányt nap mint nap. Idővel Arcitas valóban megtalálja  a módját, hogy biztonságban visszatérjen, és álnéven befogadtatja magát Thészeusz udvarába, tehát Emília környezetébe. Mégsem tud elég közel kerülni hozzá, és miközben a városon kívül lovagol, és hangosan búslakodik sorsa felett, úgy alakul, hogy éppen arra megy, amerre az időközben kiszökött Palamon bujkál. Palamon így megtudja, hogy Arcitas nem tartotta be Thészeusznak tett ígéretét, és visszatért. Palamon előjön rejtekhelyéről és megegyeznek abban, hogy másnap párbajozni fognak, ezzel egyszer és mindenkorra eldöntve a szerelmi ügyet. A párbajukat megszakítja éppen Thészeusz, aki éppen arra sétál. Eleinte dühös rájuk, majd meghallgatva történetüket, és a királyné és Emília könyörgésének engedve, úgy dönt, hogy egy éven belül lovagi tornát rendez, amin a két ifjú megküzdhet Emília kezéért. Egy év múlva Palamon és Arcitas visszatérnek készen a megmérettetésre. A küzdelem során Palamont legyőzi az egyik résztvevő, így kiesik a tornából, és a szabályok értelmében Arcitasé Emília keze. Viszont, ahogy győzedelmesen a tribunok előtt vonul, a lova megijed és ledobja. A sérülésekbe Arcitas pár napon belül belehal. Palalom  – aki ezután visszatér szülővárosába – és Emília is vigasztalhatatlanok. Ismét évek telnek, majd Thészeusz úgy dönt – azért is mert érdekében áll egyesíteni a két város hatalmát – hogy a két fiatal eleget gyászolta Arcitast, ideje összeházasodniuk. Ezzel ér véget a történet.

Az ihletet a Lovag meséjére Chaucer Bocaccio-tól vette, aki előtte megírta a két szerelmes történetét a Teseida c. elbeszélő költeményében (Bocaccio 1340-1341 között írta meg a tízezer sorból álló költeményt, nagyjából harminc évvel a Canterbury mesék keletkezése előtt), bár számos különbséget fedezhetünk fel a kettő között. Találtam egy nagyon jól összefoglalt párhuzamot a két mű között (angolul): http://www.purduecal.edu/engphil/fewer/240_knt-teseida.pdf.

Ebben a mesében felfedezhetjük a lovagi szerelem szinte minden jellegzetességét: a két ifjú szerelmes az életét kockáztatja, hogy elnyerje szíve hölgyét, kínzó álmatlanság gyötri őket, évekig sínylődnek távol az áhított szerelmestől és ékesszóló szerelmi tirádákat halhatunk tőlük. A történet egyik érdekessége, hogy annak bár az ókori Görögországban játszódik, mégis elemeiben a középkorra emlékeztet, nem csak a lovagi szerelem miatt, hanem például a torna miatt is, amely éppen úgy zajlik le, ahogyan Chaucer idejében szokták  a lovagi tornákat megrendezni.

A lovag meséje végső soron az emberi élet bizonytalanságáról szól: hogy mennyire függ össze a boldogság és a szenvedés, a szerencse és balsors.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be január 2, 2013 hüvelyk Geoffrey Chaucer, Szépirodalom/egyéb

 

Hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: