RSS

René Berger: A festészet felfedezése

17 máj

a-festeszet-felfedezese-1-2--11154609-90Fülszöveg: „Ha valamely műalkotás zavarba ejt bennünket, kötelességünk vizsgálat tárgyává tenni a művészt és magunkat is. A helyes magatartás nem az alkotás egyszerű elfogadásán vagy visszautasításán alapul, hanem a megalapozott ítéleten, miben hisz a néző, mert alapos oka van erre. Ilyen jól megalapozott ítéletet kizárólag az esztétikai érték megvizsgálásakor alakíthatunk ki a magunk számára.” 

Értékelésem: Nagyon sokáig volt nálam ez a könyv (könyvtári példány), és nagyon nehezemre esett megválni tőle, úgyhogy az első adandó alkalommal be fogok szerezni egy saját példányt. Szerintem alapmű mindenki számára, aki szeretne közelebb kerülni az alkotófolyamat kívülről titokzatosnak tűnő világához. Nem művészettörténészek vagy műértők számára írta Berger ezt a könyvet, hanem a mindennapi embernek, aki szereti a festményeket, de sokszor megakad az általuk nyújtott látványnál, és nem tudja, hogyan lehetne ennél mélyebb esztétikai élményben részesülni, illetve hogyan lehetne a különböző rétegeket megfejteni, ugyanúgy, mint amikor az ember egy regényt olvas. Ehhez kiváló útmutató ez a kétkötetes könyv. 
Az első kötet a művészeti eszközök és elvek bemutatásával foglalkozik, a második pedig a kompozícióval, majd az előzőek felhasználásával több, nagyon részletes műelemzést prezentál. A szerkezete tehát valóban segíti a tanulást és egyben a tanultak gyakorlását is konkrét példák bemutatásával. A számtalan kép (festmények reprodukciói, azok részletei, illusztrációk és rajzok, fényképek) nagymértékben hozzájárul a leírtak megértéséhez. 
A könyvnek viszont elsősorban az a legfontosabb és legszembetűnőbb erénye, hogy a szerző végig kapcsolatban marad az olvasóval, nem kalandozik el a túlságosan szakmai nyelvezet felé, és folyamatosan hangsúlyozza, hogy a festészet által nyújtott élmény érzelmileg és szellemileg ugyanúgy hozzáférhető bárki számára, mint az az élvezet, amit egy könyv vagy egy mozifilm adhat. Ezt a hozzáállást felbecsülhetetlennek találom, és remélem, vannak még művészettörténészek, akiknek ez (is) fontos, és akik írásaikban ezzel behatóan foglalkoznak.

Jegyzeteim:

“Két évszázaddal később Albrecht Dürert olyannyira magával ragadta ez a kutatás, hogy élete végéig a festészetről egészen megfeledkezett: négy kötetet szentelt az arányok tanulmányozására. Az Ádámot és Évát ábrázoló metszetén (1504) – ma a Pradóban látható –, melynek alapján néhány évvel később híres kétszárnyú oltárképét is festette, a figurákat nem modell után rajzolta, hanem – akár egy mértani ábrát – előre meghatározott számbeli arányok szerint szerkesztette a festő.”

statements_357872

“De mit jelent az arány a művész számára? Nagyon régóta tanulmányozzák már, s igyekeznek tételesen is rögzíteni az arány fogalmát. Közismert az a Polükleitosznak (i.e. V. század) tulajdonított kánon, mely szerint a fej az egész test magasságának pontosan egyheted része. Lüszipposz (i.e. IV. század) számára pedig köztudottan már nem hetede, hanem csak nyolcada.”

statements_357867

A kép bal oldalán: Polükleitosz – Dorüphorosz, római másolat
A kép jobb oldalán: Lüszipposz – Agias, római másolat

„Cézanne Kártyázói sohasem terítik az asztalra lapjaikat, mint ahogy Géricault lovai sem érnek soha célba. A művészet nem annyira magát a cselekvést fejezi ki, mint inkább azt az érzést, amelynek a cselekvés kifejezője.”

statements_357771

“A festészet területén az arány egyaránt elősegíti a figuratív vagy nonfiguratív alakzatok plasztikai formákká való átalakulását. A formák pedig egyrészt emberalakokká, építészeti részletekké, vagy éppen intervallumokká válnak, másrészt – egyidejűleg – egy adott formátumon belül megvalósuló méretviszonyok kifejezőivé.”

“A festészet területén az arány egyaránt elősegíti a figuratív vagy nonfiguratív alakzatok plasztikai formákká való átalakulását. A formák pedig egyrészt emberalakokká, építészeti részletekké, vagy éppen intervallumokká válnak, másrészt – egyidejűleg – egy adott formátumon belül megvalósuló méretviszonyok kifejezőivé.”

“Tágabb értelemben az arány bizonyos részeknek egymás közti, valamint az egyes részeknek az egységhez való viszonyát jelenti, e fogalom tehát a tárgyak mennyiségi összefüggéseire vonatkozik, alapja a mérték.”

“A festészetben a ritmusnak a legtöbbször az a funkciója, hogy a képfelületet tér-idővé változtassa.”

“Kétségtelen, hogy a ritmus – mozgás; van azonban egy olyan sajátossága, mely csak az övé, s amely az általános értelemben vett mozgástól megkülönbözteti; ez pedig a hangsúlyos és hangsúlytalan ütemrészek érzékelhetően egyenlő időközönkénti váltakozása. Tudatunk éppen a ritmus sajátos jellegét adó periodicitás, a mozgásoknak e szabályos váltakozása iránt olyan fogékony.”

“Az abszolút mozgás és az abszolút nyugalom az embert egyaránt közönyössé, fásulttá teszi; csak akkor élénkülünk fel, ha egyensúlyunkat felborulással fenyegeti valami, anélkül azonban, hogy valóban felborulna, vagy ha igen, azt azonnal helyre tudjuk állítani. […] Érzékenységünk tehát csak akkor „működik”, ha valamilyen feszültség táplálja. A feszültség hozza létre azt a belső tevékenységet, amelyet figyelemnek nevezünk.”

“A kompozíció rendeltetése tehát az, hogy a természet heterogén alkotó részeit egy kifejező jelrendszer homogén elemeivé változtassa, és ezáltal a szemlélőben (vagy az olvasóban) az egység benyomását keltse.”

“A plasztikai eszközök rendszerezésével a kompozíció a mű alapvető összefüggéseit határozza meg: a felület tagolódását, a formák elhelyezkedését és arányait. Ezzel pedig értelmünk egyik legfőbb szükségletét, az összefüggések utáni vágyat elégíti ki.”

A szerzőről

René Berger (1915-2009) svájci író, filozófus és művészettörténész. Néhány évig ő volt a Művészeti Kritikusok Nemzetközi Szövetségének elnöke. Magyarul eddig csak ez az egy könyve jelent meg.

René_Berger_by_Erling_Mandelmann

Advertisements
 
 

Címkék:

Hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: