RSS

Richard Adams kategória bejegyzései

Richard Adams: Watership Down (magyar címe: Gesztenye, a honalapító)

41vzKkse7OLAz angol (általam olvasott) kiadás fülszövege: “We’ve got to go away before it’s too late.”
Fiver could sense danger. Something terrible was going to happen to the warren – he felts sure of it. So did his brother Hazel, for Fiver’s sixth sense was never wrong. They had to leave the warren. And so a small band of rabbits began a long and perilous journey.
Watership Down is stunning compulsive reading” – Sunday Times.

Eredeti nyelven olvastam, de amint az egyik korábbi bejegyzésemben is írtam, a családban most éppen esténként hangos felolvasás alatt van a magyar fordítás, méghozzá a negyvenedik évfordulóra készült ünnepi kiadás, Aldo Galli csodaszép illusztrációival. Úgyhogy most gyors egymásutánban megismertem az eredeti műt és azonnal a fordítást is.

B1026636A magyar (40. ünnepi) kiadás fülszövege: 40 nyelven, több mint 50 millió rongyosra olvasott példány világszerte!
Vakarcs a legapróbb az egész nyúltanyán, de titokzatos képesség szorult beléje: tévedhetetlenül megérzi a jövőt. Íme, most is rátör a látnokok emésztő nyugtalansága, tudja, hogy a tanyát végveszély fenyegeti. De ki hallgat a prófétára a maga hazájában? Mindössze tucatnyi társa kerekedik föl vele együtt a nyúltermészettel igazán ellenkező vándorútra, hogy száz veszéllyel dacolva új lakóhelyet találjanak. És amikor itt már biztonságban érezhetnék magukat, csak akkor törnek rájuk a még nagyobb veszedelmek, akkor várnak rájuk a még nyaktörőbb kalandok. Aki Gesztenye, Vakarcs, Bósás és a többi hős tapsifüles történetét végigizgulta, kétszer is meggondolja majd, hogy nyúlszívűnek nevezze a gyáva embert. 
Richard Adams állatregénye az angolszász országokban a tananyag része, igazi klasszikus, melyet a kiskamaszoktól a felnőttekig mindenki szeretettel forgat. A Gesztenye, a honalapító úgy teszi történetét emberközelivé, és úgy bont ki fontos emberi tulajdonságokat, hogy közben apró hősei hiteles állatok maradnak, nálunk is meghittebb értői és érzői a természetnek. És ha a szerző emberi szót ad a szájukba, csak arra figyelmeztet minket, hogy minden élő a testvérünk, ám egyedül mi, emberek menthetjük meg a végpusztulásól a természetet.

Értékelésem: Szóval nyulak… Szeretném leszögezni mindjárt az elején: nem nyuszik, hanem nyulak. Ez nagyon fontos! Richard Adams nagyszerű írói tehetségének és fantáziájának köszönhetően, úgy ismerhetjük meg az üregi nyulak világát és életét, hogy közben furcsa módon végig az az érzésünk, hogy bár a könyv nyulakról szól, mégis mélységesen emberi. Nem Rólunk szól, de minden bizonnyal Hozzánk. Engem elsősorban a karakterek nyűgöztek le, és hát főleg az, ahogy az író életre keltette őket. Mert nem kis tudás és érzékenység szükségeltetik ahhoz, hogy miközben mindegyik teljes mértékben nyúl, a nyúltermészetnek az összes jellegzetes tulajdonságával, ugyanakkor mindegyik egy különálló és jól körülírható személyiség – és hát a személyiség, illetve mindazok a vonások és részletek, amelyek egy személyiséget alkotnak, az emberek világához tartozó fogalmak. Az elején az olvasó még morfondírozik ezen egy kicsit, de az első néhány fejezet után, már nem. Már amikor mindenkit megismertünk, és velük együtt elindulunk a nagy kalandra, akkor ez az elhatárolás, vagy definiálási kényszer (hogy most ebben mennyi az emberi és mennyi a nyúli, meg hogy ezek hogyan is keverednek) már nem érdekes. Hirtelen minden úgy jó, természetes és nyilvánvaló, ahogy Adams leírja. Egyszerre azon kapja magát az olvasó, hogy, ha van történet, aminek a részese szeretne valaha lenni, ha netalán tényleg megtörténne, akkor ez az; ha van olyan közösség, ahova befogadást szeretne nyerni¬, ahol biztos lehet abban, hogy megtalálja a maga helyét, akkor ez Gesztenyéék kis csoportja; és ha van olyan könyvbeli szereplő, akivel szeretne megismerkedni, sőt: összebarátkozni a valós életben, akkor az mindenképpen Bósás, Pitypang, Vakarcs vagy éppen Kehaar, és főleg maga Gesztenye.

Az egész világ – Aldo Galli illusztrációja

Az egész világ – Aldo Galli illusztrációja

A történet szépsége az apró – szerintem zseniális – részletekben rejlik. Az szerző nagyon kedvesen és a szereplői iránt nagy szeretettel írja le, milyen a találkozás az ismeretlennel egy nyúl számára, és hogyan küzdenek meg minden akadállyal, ami megnehezíti útjukat. Közben pedig az élmény – máshonnan nézve – ugyanúgy találkozás az újjal az olvasó számára is: például, mit jelent egy emberek által készített aszfaltút egy nyúlnak, aki előzőleg még soha nem látott ilyet, és most fel kell fognia, mi ez, hogy veszélyt jelent vagy nem, ha igen, milyen fajta veszélyt, és egyáltalán hogyan illeszthető be a külső világgal kapcsolatos viszonyába. Egyáltalán az, hogy részesei lehetünk annak, hogyan érzékel, és hogyan reagál egy másik teremtmény – aki osztozik velünk a nap sugaraiban, az eső hideg cseppjeiben, a növények illatában vagy a szél suhanásában – a természet megnyilvánulásaira és benne néha az ember jelenlétére, máris egy új ablakot nyit a világra. Én mindig becses szellemi ajándéknak tekintem azt, ha a könyv, amit olvasok egy eddig számomra ismeretlen megközelítésből mutatja meg a világot, amiben élek, és főleg azokat a dolgokat helyezi más megvilágítás alá, amelyeket mindig is adottnak vettem, és úgy nyilvánvalóknak, ahogy nekem azok.

9781442444058.in01

Az átkelés – Aldo Galli illusztrációja

Ami még különlegessé teszi ezt a könyvet, azok a fejezetek elején található idézetek: Shakespeare drámákból, természettudományos könyvekből, költőktől vagy ókori szerzőktől, de még Jane Austen-tól is. Ezek a rövid idézetek is, amelyek összefoglalják egy-egy fejezet lényegét, számomra azt jelzik, hogy ennek a könyvnek a mondanivalója is ugyanúgy meg kell, hogy találja az utat a felnőtt és nyitott szellemű olvasó felé, mint azok, amelyekből kiválogatta a szerző.

Rettegés a sötétben – Aldo Galli illusztrációj

Rettegés a sötétben – Aldo Galli illusztrációj

Végezetül, mivel eredeti nyelven olvastam, hadd zárjam soraimat az Epilógus elején található egyik idézettel:
He was part of my dream, of course – but then I was part of his dream, too.” (Lewis Carroll, Through the Looking Glass)

Az első primulák – Aldo Galli illusztrációja

Az első primulák – Aldo Galli illusztrációja

A könyvről:

Cikk: “A fantasyhatásokkal tarkított elbeszélés csupán kissé antropomorfizált, komplex karakterekké gyúrt szereplői által Adams egy egész nyúlmitológiát épít, amelyben nemcsak a jól ismert archetípusok jelennek meg (látnok, hős, uralkodó), de az események egymásutánja és a sokszoros utalások halmaza is a klasszikusokat idézi. A nyúlodisszea egyik legnagyobb erénye – a képszerű leírások mellett – az aprólékos kidolgozottság, ami nemcsak a természetrajzban figyelhető meg, de a nyulak viselkedésében, sőt társadalmuk részletes megjelenítésében is: saját nyelvük, hierarchikus rendszerük, belakható fiktív világuk van. A ritkás és angolosnak mondható illusztráció nem hiányozna a vastag kötetből, viszont a legnagyobb elképedést – a mottók után – igazából a lábjegyzetelés váltja ki, szemet gyönyörködtető pedagógiai előnyeiről már nem is szólva.” (Teljes cikk:Czenkli Dorka –  Richard Adams: Gesztenye, a honalapító)

Recenzió: “A számos értelmezési réteg a legizgalmasabbja mégis az, hogy a regény filozofikus példázatként is olvasható. Bár köteteket töltenek meg az erről szóló elemzések, épp erről nem szabad sokat írni: hiszen bármit elárulni elronthatja a könyv élvezetét. Ám annyi bizonyos: egy olyan regény, ami már ajánlható egy érett tízévesnek is, ám egy felnőttnek is izgalmas, felkavaró, és megható, csak épp mást sugall; az a mű, amelyben egyszerre találhatunk utalást a kereszténységre és a diktatúrák működésére, Homérosz eposzaira és a királydrámákra, az apokalipszisre és a társasjátékokra, a huszadik századi történelemre és az angol vidék természetrajzára, Dantéra és az ind mítoszokra; s az a könyv, amelyben a fejezetek mottói között Clausewitztől, William Blake-től, Thomas Hardytól és A zarándok útjából éppúgy szerepel idézet, mint a South Sea Company 18. századi prospektusából – csak különleges lehet. Aldo Galli egész oldalas, elképesztően szép illusztrációival, Székely Kata avatott fordításában ott a helye mindenki könyvespolcán.” (Teljes cikk: Baranyi Katalin – Richard Adams: Gesztenye, a honalapító)

 
Hozzászólás

Szerző: be március 24, 2013 hüvelyk Richard Adams, Szépirodalom/egyéb

 

Címkék:

 
%d blogger ezt kedveli: